2013. szeptember 17., kedd

Irányi utca 15.

Nézz fel!

Szecessziós örökségünk az Irányi utcában



A belváros szívében az Erzsébet hídról és a rakpartról érkező autós forgalomnak jó irányt mutat az Irányi utca, ami a fő forgalmat a Ferenciek tere felé tereli. Mi viszont, mint mindig itt is gyalogosan közlekedünk, és a kereszteződés után a Váci utcát elhagyva meg is állunk egy történet erejéig az Irányi utca 15-ös háza előtt.






A ma látható ötemeletes épület elődjének tulajdonosaként, nagyságos Vermes Gábor urat jegyezték. Ezt követően 1910-ben méltóságos Vermes Gyula úr megbízást adott Lechner Ödön építésznek, hogy egy szecessziós bérházat tervezzen számára. A levéltári dokumentumokra kivitelezőként a Grünwald testvérek és Schiffer -, illetve a magasépítészeti osztály igazgatójának Dr. Sándor Ödönnek a kézjegye mellé így Lechner Ödön cirkalmas aláírása került. Az 1911-re elkészült ház évszáma a kapu felett is olvasható. Mielőtt azonban bemennénk, nézzünk itt kint körül alaposabban!




A magasföldszint felett, a négyzethálót mintázó homlokzat fehér borítását apró, rombusz motívumok teszik érdekessé. Az öt tengelyre osztott épületen két függőleges kiugró rész között, az első és harmadik emeleten a kovácsoltvas erkélykorlátok közepén a díszes veretes lemezek olyanok, mintha egy hajó úszna a habok között. A negyedik szinten az ablakok íves záródásúak. A két kiugró tömb a legfelső szinten díszes pártázatban végződik. A burkolólapokon kis háromszöget, kört és négyzetet mintázó virágok kerültek a szecesszió jegyében.

A bejárat két oldalán a mai napig különböző üzletportálok vannak. Ha azonban 100 évvel ezelőtt bekukkantottunk volna a kirakat üvegén, hátul Weisz Ármin nyomdáját láthattuk volna. Itt kapott helyet az elektromos hajtású gyors sajtó, melyet Ganz váltóáramos motor hajtott. A lábhajtású kézisajtó gépeknek további két külön helyiséget rendeztek be. A boltíves kapubejárat felett az 1911-es évszám látható. A hullámvonalú falon a homlokzat virágai is visszaköszönnek, de ezek a motívumok kerültek a padlóra is. Belépve a szürke és sötétzöld Zsolnay csempeborítású előtérbe, két oldalt halványkék virágos stukkók között, oldalt csiszolt tükör négyzetek fokozzák a szépség élményét. Az orsós lépcsőház falát fehér és fűzöld csempe védi. A középen futó lift rácsait díszes vaspántok tartják.









A személyfelvonó kezelése viszont roppant felelősségteljes munkakör volt, melyről egy 1911-es határozat a következőképpen tanúskodik:

„ A felvonó kezelésével és vezetésével kizárólag csakis olyan egyének bízhatók meg, akik a felvonó vizsgálata alkalmával eljáró bizottság által gyakorlati vizsgálatnak alávetve és értelmiségük folytán arra alkalmasnak és képesnek is találtattak, miért is jelen esetben a vizsgálatból kifolyólag Kerkai Úr és Neje ismertetnek el felelős kezelőkül, tekintve, hogy nagykorúságuk kellő értelmiségük és józanságuk a megbízó tulajdonos bejelentése által már elismertetett.”

Annak ellenére, hogy ma már bárki alkalmasnak és képesnek találtatik liftet használni, mi most kihagyjuk ezt az élményt, és a szűk belső udvaron át a hátsó cselédlépcsőt választjuk, ami a belső lakásokhoz tartozó erkélyes folyosókra vezet. A negyedik emelet világos, napos teraszán, éppen a növényeit gondozta egy lakó, akivel kellemesen elbeszélgettem. Tőle tudom, hogy a nagy, úri lakás itt is az utcára nézett, és a konyhák a cselédlépcső mellett balra kaptak helyet. A ház híres lakója volt a televízióból ismert Tamási Eszter bemondó, műsorvezető. Miután vidékről Pestre került, színésznek készült. Szegény család gyermekeként a televíziózás előtt a szomszéd – ma lakatlanul álló – épületben működő építőipari vállalat konyháján kisegítőként dolgozott.
* Olvasói levélben érkezett a kiegészítés, miszerint a Szomszédok teleregény szép fodrásznője, született Frajt Edit is ebben a házban töltötte gyermekkorát! :)







A 29 lakásos épületben egy örökös-kutató iroda is működik. Nekünk viszont szerencsénk van, hiszen anélkül, hogy nagyon kutatni kellene, itt látható Lechner Ödön pályafutásának az utolsókként jegyzett egyik épülete, melynek esztétikai élményét mi örököltük! :)


Forrás:
Helyszínbejárás 2013. 
Budapest Főváros Levéltára

8 megjegyzés:

  1. Ez a Weisz Ármin-féle nyomda nem az Irinyi nyomda volt? Nem láttál ilyen feliratot?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos azt nem tudom, hogy az volt-e. Felirat nem volt, csak annyi, hogy Weisz Ármin számára készült a portál és a hátsó helyiségek kialakítása.

      Törlés
    2. Lechner Ödön ezen késői munkájára már hatással voltak külföldi irányzatok is (korábban egyedi, kizárólagos magyar stílt akart kialakítani), itt a bécsi későszecesszióból merített: négyzethálóba szegecselt kőlapburkolat van Otto Wagner későbbi művein, ill. 1-2 ilyen ház Magyarországon a Vágó fivéreknél és 1 db a Jónás fivéreknél is.

      z

      Törlés
    3. "Irányi könyvnyomda (Tulajd. Weisz Ármin.), IV., Irányi-u 15."

      bejegyzés szerepel az 1913-as Magyar Könyvszemle, egyik mellékletében.

      (Magyar Könyvszemle, 1913 (21. új évfolyam, 1-4. szám) MELLÉKLETEK I.A hazai nyomdák 1912-ben 1–24) adtplus.arcanum.hu

      Törlés
    4. Ez is előjött a keresés közben :)
      http://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap/05/iranyi-u-15/eredeti/iranyi-konyvnyomda.jpg

      Központi Értesítő, 1912 (37. évfolyam, 1.félév) 1912-03-14 / 21. szám

      Törlés
  2. Még középiskolás koromban sokszor megfordultam az Irányi utcában, ott lakott egy osztálytársam. Azóta viszont nem nagyon volt arra dolgom. Biztos sokat változott, az építkezés után elnézek majd arrafelé. A kék virágos stukkók szemet gyönyörködtetőek, nagyon szépen fotóztad le, jó a képek szerkesztése is.

    VálaszTörlés
  3. Kár, hogy a bejárati ajtón belépve azokat a szép csempéket a földről ellopták és helyette egyszínű szürkét raktak le. Nem tudom kinek volt rá szüksége és mit lehet tenni.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Vero!
    Köszönöm ezt az újabb "esztétikai élményt"! ;) Már nagyon régóta szerettem volna ebbe a házba bejutni! Tényleg csodaszép az a kék virágos, kazettás mennyezet és az udvar is nagyon tetszik! :)
    Üdv, Attila

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.