2014. december 5., péntek

Üllői út 101.

Fedezd fel!

A 101-es ház színes filmkockái


Jó pár éve a Klinikák tömbjének egyik modern épületében töltöttem pár napot a Ludovika szomszédjában. A szobából az Üllői út páratlan oldalára zavartalan rálátás nyílt. A Lenhossék utcánál Móriczék háza mellett, a sarki telek évek óta foghíjas. A következő épület magas szürke tűzfalának szégyenlős csupasz felületét foltokban takargatja csak egy-két óriásplakát.


Kép: Kiss Attila

Sokat nézegettem akkor azt a szép zöld épületet, s jobb kedvemet leginkább ez a frissen felújított habos, pisztácia kocka szolgálta! :) Esténként hosszan világítottak az oldalsó félig nyitott lépcsőházban és a folyosókon az égők, mint egy függő lampionsor. Olyan volt, mint egy emeletes születésnapi torta tele gyertyákkal! Kár, hogy már nem jár villamos az Üllőin. Igazán megérdemelnék ezek a házak, hogy ráérősen meglegeltessük rajtuk a szemünket – és ne vakond módjára kelljen a föld alatt bámulni a semmit!


 

Egy kora nyári, izgalmas ferencvárosi séta után, mikor az Üllői út egy szakaszának páratlan oldalán majd’ minden ház előtt megálltunk egy-egy érdekesség kedvéért, úgy döntöttem, hogy a program végeztével ahová csak tudok be is kukkantok, mert így lesz teljes a kép. Az út 101. házába belépve egy nagyon széles előtér fogadott, és koppant is a cipőm talpa a szokásos sárga keramitkockán. Szemben az üvegajtó mögött a háromszög alakú pici udvart téglafal védte a sarki üres telektől. Jobbra széles folyosó következett, és a magasba futó lépcsősor, szép, de eddig még nem látott kovácsoltvas mintával. 



 

Már a földszinten is nagyon tetszett a régi cementlap, és a meggyszínű Zsolnay csempe is. Ám, ahogy haladtam egyre feljebb, minden emelet újabb meglepetést tartogatott! :) Fordulónként eltérő, mintás padlóburkolat került a folyosókra, s a felsőbb szinteken már a meggyszínt is felváltotta a szép, karamell színű csempe. Bár arról nem tudok, hogy milyen lehetett az eredeti padlóburkolat, de a leleményes lakóknak itt még arra is volt gondjuk, hogy a kor szellemében állítsák helyre a lépcsőházat. Más épületekben sok helyen modern járólapokkal pótolják a hiányzó darabokat.






Az Üllői úttal párhuzamosan, benn a hosszú, oszlopos folyosók egy gondosan gereblyézett belső kertre néznek. Az épület, bár kívülről pisztácia zöld színt kapott, belső homlokzata most még szürke. A középső kert felől a földszinti részt sárgára festették, ami jelentősen feldobja a látványt. Milyen öröm lenne kifesteni a környező falakat is! :) Ezáltal nagyobb hangsúlyt kapnának a mintásan áttört emeleti kőkorlátok, a díszek és a vasrácsos virágládák is, melyek szerencsére a legtöbb helyen megmaradtak. A verandán régen kiskapu zárta a kertet. A külső peremen sárga keramitlapok és egy részen most sóder vezet körbe. Középen egy kör alakú kőszegélyes szökőkútban három, pufók kisgyerek halászik. :) Kővé dermedt testüket itt-ott moha fedi. Töredezett medencéjükből már kifolyt víz, ezért most nagy lapulevelek között játszanak.




1911. június 8-án Harmincz M. Mihály építészmester ceruzája vázolta a nyugalmazott miniszteri tanácsosnak, nagyságos gyulafalvi Bulyovszky Aladár úrnak az építkezés terveit. A papírokból kiderült, hogy nem tévedtem sokat a pisztácia színű, marcipán kockát illetően, hiszen 1928-ban jegyezték fel, hogy a bérház földszintjének egyik üzlethelyiségét, Mayer János cukrász részére, Tarján Antal portálépítő és üzletberendező asztalos készítette. S hogy rögtön rendet és fegyelmet tartsunk a házban, a lakók kényelméért a harmincas éveiben járó Drévész Bernát házfelügyelő felelt. Büntetőügyek is szép számmal szerepelnek ezen a címen; becsületsértés, csalás, árdrágítás, magánlaksértés, sikkasztás, izgatás, rágalmazás stb. S persze voltak még sokan mások, akik békés hétköznapjaikat élték a házban. Csak párat említek, kiknek érdekesebb foglalkozásuk volt: Geiger Vilmos fuvaros, Berán József vendéglős, Hoszler Károly kávés, Dvoracsek Károly hentes, Katona József gyümölcskereskedő, dr. Verbényi Béla fővárosi kerületi tisztiorvos, Schubert György lókereskedő, Sándor István üveges vállalkozó, Tomi Lajos mázolómester, Kertay Lajosné a MÁV egyik főkalauza, Hahn Mór vaskereskedő, ki a szomszédos ház munkálataiban is segédkezett valamint Szűcs István csizmadia és Urbán Géza festőművész



Az ház felépítését követő évben, pont 101 éve vetítette első filmjét a földszinten kialakított Ludovika Mozi. A majdnem 300 főt befogadó terem több tulajdonosváltás után az Angol-Magyar Filmszínház Részvénytársaságé lett. 1946-tól a Magyar Partizán Szövetség üzemeltetése alatt nevet is változtatott. A Partizán Mozi azonban az ötvenes évek közepétől Akadémia Mozi néven tűnt fel a moziműsorok sorában, míg kisebb megszakítással végül 1987 őszén a Cápa című film utolsó képkockájával végleg elsötétült a vászon.




Azt a leborult szivarvégit! – kiáltott fel nagyságos Füchs Vilmos, a Janina Cigarettapapír és Szivarszipkagyár Részvénytársaság ügyvezető igazgatója, s nyomban papírra vetette a 44-es bombatalálat következtében romba sújtott bérházának kárfelmérését. 1964-ben Krausz Gábor építészmérnök segédkezett a helyreállításban. „Az épület kettős utcai szárnyának bal oldalát bombatalálat érte, mely szárny teljes szélességében és hosszában összedőlt. Minden emeleten háromablakos zárt erkély áll, amiből a második emeleti teljesen eltűnt, az elsőn és az ötödiken a lakások előtt nyílt erkély fut végig.” A mozi is hasznavehetetlenné vált. A veszteséget súlyosbította a tény, hogy nem sokkal a bombázás előtt modernizálták az épületet. „A konyhákban kettős öntöttvas mosogató, a cselédszobákban külön mosdó volt. A fürdőszobákban befalazott öntöttvas kád, fayence mosdó, külön angol WC és pipere tárgyak voltak felszerelve. Kettős törölközőtartó, szappan-, fogkefe-, és pohártartó, pipere polc és tükör. A kádnál szivacs és szappantartó, a falon kétágú fogas. A konyhába gáz vezetve. Kofferszekrény minden szobában, minden lakásban áramkörös elosztótábla. A nappaliban zongora, íróasztal, rádió és számára fali dugasz, valamint fűtésre alkalmas cserépkályhák.”




Summa summarum, a veszteség igen tetemesnek bizonyult. 1947-ben a bombasérülések helyreállítása még javában folyt. A 60-as években már leválasztási tervekről is olvashatunk, illetve az Üllői úti üzletportálokat egybenyitották. Az új helyen a Pest-Budai Üzemi Vendéglátó Vállalat megbízásából önkiszolgáló étterem nyílt, „Diákkonyha és étterem” néven. Később az egykori moziból, cukrászdából, és étteremből gázkészülékek irodája lett, majd autószalon. Az újabb termékciklusban most éppen fényreklámok hirdetnek akciót… Ám, hiába minden kirakatrendezés, a ház figyelemfelkeltő szépsége a 103 éves cementlapokban, a Zsolnay csempékben és a kis szökőkútban rejlik! ;)





Forrás:
Helyszínbejárás 2014. 
Budapest Főváros Levéltára
E-levéltár
Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény / Mozik története: Csiffáry Gabriella kutatása - Építészeti Múzeum

9 megjegyzés:

  1. Eddig nem tudtam, csak most, hogy olvastam/utánanéztem: Harmincz M. Mihály uram egy igen-igen híres szlovák építész volt Milan Michal Harminc néven. A "szlovák építészet atyja" megtisztelő néven említik, ennek ellenére sokat dolgozott Budapesten. Sajnos a netes források zöme szlovákul van (ami egyébként érthető), de idén volt kiállítás róla a Szlovák Intézetben, és egy angol-szlovák nyelvű monográfia is megjelent róla. ( http://szlavtextus.blog.hu/2014/09/15/michal_milan_harminc_kiallitas_a_szlovak_intezetben ) Bevallom sosem hallottam felőle, aztán tessék milyen érdekes kincse az építőművészetnek.

    VálaszTörlés
  2. Ebben a házban születtem és éltem hosszú ideig, de ilyen szépnek még nem láttam. Kiegészíteném az üzletek listáját az Erös-féle festék-kereskedéssel, mely Erös úr haláláig müködött; bejárata a kapu bal oldalán található.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Klassz! Köszönjük az újabb információkat! :)

      Törlés
    2. Szuper kis ház! Az 1964-es háborús kárfelmérés viszont gyanítom inkább még 1946-ban eshetett meg :)

      Törlés
    3. Kedves yatata! Lenne mit megbeszélnünk a régi élményekről. Szívesen vennék egy személyes - emlékezős - találkozót.
      Üdvözlettel:egy bennszülött, bennlakó

      Törlés
  3. Én is itt születtem 1955 ben ,nagyszüleimmel laktam itt,akik felneveltek. Nagyapám HÁMORY JÓZSEF volt aki a Rezső téri ált iskolában és a MESTER U 67 ben tanitott ill. iskolaigazgató volt. MINDENKI ISMERTE.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is ide születtem 1954-ben. Sajnos, úgy tűnik, a ház belül még mindig ugyanolyan állapotban van mint amikor én rohangáltam a folyosókon a három lépcsőház között, a többi gyerekkel meg az előző hozzászólóval..... Apám aki haláláig ott lakott, vizvezetékszerelő volt és mint "káder" jutott a lakáshoz. Társbérlőnk kb 15 éven át egy idős erdélyi huszártiszt rémülten rejtegette kardját 56-ban!!
      Köszönet a feltöltésért.

      Törlés
    2. Kedves Anna!
      Segítenél esetleg közös emlékek felidézésében? Van itt még lakó a Te generációdból.
      Szívesen venném, ha jelentkeznél zsezso55@gmail.com

      Törlés
  4. Szia Soos Anna !,Te nem véletlenül a PINTYI vagy?

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.